Néhány szó Pádisról elöljáróban

Az Erdélyi-szigethegység közepén található festői Pádis fennsík Európa egyik legérdekesebb és legértékesebb turistaparadicsoma.

A karsztjelenségek valamennyi változata megtalálható itt aránylag kis helyen (Csodavár, Aragyásza barlang, Eszkimó jégbarlang, Fekete zsomboly, Ponor vízkelet, Medve barlang, Szamos bazár stb.), másrészt ez a hely évente kb. 200 napon át megfelelő körülményeket biztosít a téli sportok szerelmeseinek.

Az elmúlt évtizedekben az Erdélyi-szigethegységben folyamatosan emelkedett a falusi vendéglátás színvonala és ma már a hegyvidék panziói bármely nyugat-európai vendéglátóhellyel felveszik a versenyt, de az itt élő emberek vendégszeretete és segítőkészsége sem volt elegendő ahhoz, hogy a kátyús, életveszélyes utakon megindulhasson a tömeges turistaforgalom. Ez a helyzet most gyökeresen megváltozott: az utakat folyamatosan fejlesztik és elkezdődött a Belényest Bánffyhunyaddal összekötő út építése, amely átvezet a Pádis tetőn.

Az Erdélyi-szigethegység központi része védett területnek számít, ugyanakkor NEM Nemzeti Park! Az 552/26.08.2004 -es kormányrendelet értelmében, amely a terület tagolásáról is rendelkezik (3. alpont b. bekezdés), engedélyezett a turisztikai tevékenység folytatása! A Pádis fennsík központi részét a Bihar Megyei Tanács Turisztikai Parkká nyilvánította a 62/26.08.2004-es sürgősségi rendelettel.

Az Erdélyi-szigethegység turisztikai park főbb látványosságai

A pádisi turisztikai park az Erdélyi-szigethegységben található, a Bihar Hegység északi részén és magába foglalja a Pádis fennsík és a Csodavár által behatárolt medencét 36 km² alapterületen, beleértve a Galbina szorost és a Flóra rétet dél-keleti irányban és a Szamos-bazár- Varasói rét - Kucsmakő vidékét- északra. A turisták még a Pádis vidékhez sorolják a Boga völgyének a kezdeti szakaszát is, ami a zárt medence észak-nyugati részén található, a Boga-szirt alatt.

A Pádis-Csodavár zárt medencéje olyan terület, ahol a víznek nincs lefolyási lehetősége, hiszen a Kék Magura (1642 m) és a Galbena Kőköz (1100 m) szirtjei veszik körül. Mindez a Meleg Szamos, az Aranyos és a Köves Körös által meghatározott vízrajzi medencében található, ahol a mesterséges vízgazdálkodási rendszer a felszíni vizek 80%-át a Galbena völgyébe, a többit a Boga Völgyébe vezeti. A Pádis-Csodavár medence 8 kisebb, zárt medencéből áll, amelyek között a víz csak a föld alatt, a sziklákban vájt magának utat.

A Szamos- bazárnál és az Aragyásza barlangnál a Meleg Szamos felszíni folyásával találkozhatunk.

Megközelítés

Az Erdélyi-szigethegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye- Ponor-ék Pádis -Boga - Vasaskőfalván átvezető 53 km hosszú erdészeti út, amiből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig pedig 22 km a távolság. A Pádis fennsík Magyarország felől a legegyszerűbben Bihar megyén és Románia nyugati kapuján, Nagyváradon keresztül közelíthető meg az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea) - Belényes (Beius) - Vasaskőfalva (Pietroasa) útvonalon.
Pádist persze jelzett turistaösvényeken is meg lehet közelíteni Biharfüred (20km), Vasaskőfalva(20km), a Vértop hágó(24km), Arieseni (16km), Felső-őr község (23km), és a Szkerisórai Jégbarlang (20km) irányából is.

A Pádis-fennsík jellemzői

Az 1225 m magasságban fekvő Pádis egy mindössze 36 négyzetkilométer területű fennsík, amelyen összezsúfolva annyi természeti csoda található, mint talán sehol az egész Földön. A jellegzetes karsztvidéken sziklaszorosok, víznyelők, barlangok, exo-karszt és eróziós jelenségek, búvópatakok, források, szurdokvölgyek, vízesések, dolinák, aknabarlangok, vízgyűjtőtavak, völgyzárógátak, jégbarlangok, hosszú vizifolyosók váltogatják egymást máshol nem látott sokféleségben. Faunáját tekintve rendkívül gazdag, sok olyan növényfajjal található meg itt, amely a világon csupán 1-2 helyen fordul még elő. A szintén az Erdélyi-szigethegységben található Tordai-hasadéknál alig több mint 1 négyzetkilométeren 996 növényfajt jegyeztek fel. Állatvilága az ember térnyerése ellenére még most is gazdag: rókák, őzek, mókusok, nyulak a magasabb régiókban farkasok és barnamedvék élnek. A patakok mentén pisztráng-tenyészeteket alakítottak ki.

Pádist átszeli az erdészeti út több ága is. Nyugati részén, kb 100 hektárnyi területen nincs erdő, tele van kisebb víznyelőkkel, melyek közül sokban igen zavaros a víz a savas talaj miatt. A Pádisi Erdészház mellett van egy forrás, mely a környék egyetlen ivóvizét adja. A Pádis fennsík legészakibb részén, a nyergen, ami elválasztja a Varasói Réttől, található a Pádis barlang, mint egy fokozatosan szűkülő folyosó, ami bebújik a hegy alá. Ez a barlang nem látogatható a turisták számára.
A Pádis Menedékházhoz legközelebb eső látnivaló a Mócok Temploma- ez egy 1458 m magas csúcs, ahonnan gyönyörű kilátás kínálkozik az egész fennsíkra a Kék Magurától a Horgas Havason át az Égett kőig. A Mócók Templomának sziklaszirtjén épült kilátó egyfajta tájékozódási pont ezen a vidéken, nagyon gyakran ellátogatnak ide a turisták. Kelet felé tekintve innen ráláthatunk az Aranyosfői fennsíkra, az Elveszett Világra, valamint a Bihar Hegységre, amelynek csúcsa, a Nagy Bihar 1849 m magas, látható a relé is tiszta időben.

Az Erdélyi-szigethegység…

legmagasabb vízesése a Nagy Phaeton – 80 méter

legmagasabban fekvő települése Ocoale (Akol) falu – 1270 méter

legmélyebb barlangja a varasoia kozeleben talalhato V5: több mint 600 méter mély

leghoszabb barlangja a Szelek barlangja: (jelenleg) kb. 50.000 méter

legnagyobb jégbarlangja a Szkerisórai: 70.000 köbméter jéggel

A Csodavár részben beszakadt barlangrendszere Európa legnagyobb exo-karsztjelensége.

A Szigethegység leglátványosabb völgyfőrendszere a Rozsdás árok

Autóutak: